Induló szakmák

Élelmiszer-eladó

Raktáros

Képzési program tájékoztató

Dobbantó

Bővebb információ: https://ikk.hu/p/rugalmas-tanulasi-utak

1. A Dobbantó program célcsoportja és célkitűzései

A dobbantó program keretében szervezett alapkompetencia-fejlesztés célja, hogy az általános iskolai végzettséggel nem rendelkező, magatartási és tanulási zavarokkal küzdő, az iskolai rendszerű oktatásban lemaradó, vagy a rendszerből már kisodródott 15. életévüket betöltött személyeket felkészítse a szakmatanulásra. A dobbantó program kimeneti követelménye tehát az, hogy az érintett diák, képzésben résztvevő megtalálja a számára vonzó részszakmát, valamint rendelkezzen e részszakma tanulásának megkezdéséhez szükséges kompetenciákkal, illetve azokkal a kompetenciákkal, amelyek szakmától függetlenek, minden szakma elsajátításához szükségesek. A programban mentortanár közreműködésével minden tanuló, képzésben résztvevő egyéni, a saját képességeinek és terveinek megfelelő fejlesztés révén éri el ezt a kimenetet. 

2. Tanulási tartalom

Kulcskompetenciák fejlesztése

Ide tartoznak azok a készségek, amelyek képessé tesznek bennünket, hogy megfeleljünk a ránk váró szerepeknek, és kezelni tudjuk az előre nem látható változásokat. Ehhez szükséges az önállóság, a felelősségvállalás, a tanulási és gondolkodási készség csakúgy, mint a problémamegoldó képesség és a kreativitás.

Kompetencia területek

1. anyanyelvi kommunikáció,
2. idegen nyelvi kommunikáció,
3. matematikai, műszaki és természettudományi kompetenciák,
4. digitális kompetencia,
5. tanulás tanulása,
6. szociális és állampolgári kompetencia,
7. kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia,
8. kulturális tudatosság.

Anyanyelvi kommunikáció alatt azt a képességet értjük, amikor érzéseket, gondolatokat, tényeket és véleményeket fejezünk ki vagy értelmezünk szóban vagy írásban. Ennek köszönhető, hogy képesek vagyunk magunkat kifejezni, beszélgetni, írni, olvasni és szöveget értelmezni.

Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvihez képest kiegészül a közvetítés és az interkulturális megértés képességével.

A matematikai kompetencia, azaz a logikus és térbeli gondolkodás fejlesztése és alkalmazása segít a mindennapok problémáinak megértésében. A természettudományi kompetencia segít megérteni a körülöttünk lévő világot, a műszaki készségek pedig az ember által okozott változások megismerését támogatják.

A digitális kompetencia az információs technológiák magabiztos használatát jelenti, legyen szó munkáról vagy magánéletről. A digitalizáció terjedésével ez az egyik leginkább fejlesztendő kulcskompetencia.

A tanulás tanulása. Sokszor hallottuk már az iskolapadban ülve is, hogy tanulni is meg kell tanulni. Legyen szó csoportos vagy egyéni tanulásról, az új ismeretek megszerzése, feldolgozása és alkalmazása alapvető kompetencia bármely területen.

A szociális és állampolgári kompetencia segítségével tudunk beilleszkedni egy-egy közösségbe, segít, hogy hatékonyan tudjunk részt venni akár a társadalmi akár a szakmai életben. A szociális készségek segítségével oldhatunk meg konfliktusokat.

A kezdeményezőkészség segít minket abban, hogy az elképzeléseinket, ötleteinket meg is tudjuk valósítani. A kreativitás, az innováció és a kockázatvállalás mind-mind olyan készség, amely elengedhetetlen a céljaink eléréséhez.

Kulturális tudatossággal vagy kulturális kompetenciával legmagasabb szinten a művészek rendelkeznek. Ezen készségekkel vagyunk képesek a gondolatainkat, érzéseinket, ötleteinket kreatív módon kifejezni például zenében, táncban, irodalmi vagy képzőművészeti alkotásban.

• Részszakma tanulásának megalapozása a megfelelő alapkészségek és kulcskompetenciák fejlesztésével.
• Célzott fejlesztés, amely bemeneti mérésen alapul és egyéni tanulási utak révén valósul meg.
• Pályaorientáció, életpályatervezés: a tanuló, képzésben résztvevő számára megfelelő részszakma megtalálásának segítése.
• A tanulási tartalmak szervezése nem a hagyományos tantárgyi keretekre bontva, hanem projektalapú képzési formában történik; órák helyett blokkok, projektek.
• NEM az általános iskolai tananyag pótlása a cél.
• A projektek gyakorlatorientált módon integrálják az egyes tanulási tartalmakat, műveltségterületeket.

A dobbantó program kimenete az adott műhelyiskolai képzésre történő felkészítés és továbblépés, de önmagában sem alapfokú, sem szakmai végzettséget nem ad a program. A dobbantó programból továbblépve a műhelyiskolában elvégzett részszakma megszerzéséről kiállított szakmai bizonyítvány államilag elismert alapfokú végzettséget és szakképesítést tanúsít és legalább egy munkakör betöltésére képesít.

3. Óraterv

Heti óraszám tanulói jogviszonyban: 30 óra/hét 

Heti óraszám felnőttképzési jogviszonyban: 20 óra/hét

4. Tanulási egységek tartalma

Kommunikáció és anyanyelv:

• Kommunikációs alapismeretek
• Média műfajok megismerése
• A vita – mint műfaj – szabályainak megismerése és betartása, a tartalmi és formai jellemzők alkalmazása
• Metakommunikációs eszközök elemzése, értelmezése
• Elektronikus kommunikációs eszközök alkalmazása munkavállaláshoz szükséges nyomtatványok, dokumentumok kitöltéséhez, értelmezéséhez
• Kommunikációt befolyásoló tényezők megismerése
• Viselkedés és magatartásformák megismerése, alkalmazása
• Viselkedés és magatartásformák megismerése, alkalmazása irodalmi művekben (pl. Moliére: Tartuffe; Shakespeare: Romeo és Júlia)
• Vizuális, képi kommunikáció megismerése, értelmezése

Matematika

• Logikai feladatok
• Kombinatorika
• Mérés, becslés, mértékváltás
• Statisztika
• Halmazok
• Számok értelmezése, írása, olvasása
• Törtek, tizedes törtek
• Arány, arányosság
• Zsebszámológép használata

Társadalom és jelenkorismeret

• A település történelmének, nevezetességeinek megismerése
• Családfa-kutatás
• Történelmi források megismerése
• Életmódtörténet
• Szokások
• Társadalomtörténet, társadalmi változások 

Idegen nyelv

• Bemutatkozás
• Külső és belső tulajdonságok
• Család
• Otthon, lakás
• Színek
• Ruhadarabok
• Testrészek
• Ételek, italok
• Napirend
• Az idegen nyelv ismeretének fontossága, hasznossága
• Nagy-Britannia megismerése

Természetismeret

• Föld keletkezése
• Testek mozgása
• Mérés
• Energia-megmaradás
• Anyagmegmaradás
• Környezetvédelem
• A fény
• Táplálkozás az élővilágban
• Elektromosság
• Kontinensek hétköznapjai
• Hazai tájakon
• Az emberi test

Testnevelés, sport

• Mozgáskoordinációs gyakorlatok
• Gimnasztika
• Labdajátékok (floorball, labdarúgás, kosárlabda, kézilabda, röplabda)
• Tánc

Életpálya-építés és munkavállalói ismeretek

• Önismeret és társismeret
• Személyiségtípusok
• Egészséges életmód
• Munkaerőpiac
• Vállalkozási ismeretek
• Pályaérdeklődés
• Egy-egy szakma ismertetése
• Környezetvédelem
• Ágazathoz kapcsolódó alapszakmák, részszakmák megismerése
• Munkahelyi megfigyelés
• Bolti előkészítő
• Kereskedelmiegység-típusok
• Kereskedelmi cégek
• Munkafolyamatok
• Munkaeszközök
• Raktáros
• Munkafolyamatok
• Munkaeszközök
• Raktározással foglalkozó cégek

Kulturális ismeretek

• A lokális értékek felfedezése: Szülőföldünk értékei 
• A közösségi élet működésének megismerése
• Ünnepek a családban és a közösségben
• Hungarikumok
• Népmesék, mondák
• Művészeti ágak megismerése (Egy-egy jelentős alkotó bemutatása)
• Magyarországon élő népek kultúrájának megismerése

Digitális ismeretek

• Informatikai környezet
• Számítógép részei, funkciói
• Programok, appok az életben (pl. ügyfélkapu, banki portálok stb.)
• Tanulást segítő programok és appok

5. Mérés, értékelés

Mérés-értékelésre a dobbantó program időszaka alatt javasoltan, minimum három alkalommal kerül sor, az értékelés az intézményben történik. Az értékelés javasolt formái:

• diagnosztikus (helyzetfeltáró) értékelés: a tanulási folyamat kezdetén, azaz a tanulók előzetes tudásának feltárására irányuló fejlesztő értékelés
• formatív (segítő, formáló, fejlesztő) értékelés: a tanulási folyamat közben a tanulásra motiváló, problémákat feltáró fejlesztő értékelés
• szummatív értékelés (lezáró, minősítő): a tanulási folyamat végén, a megszerzett tanulási eredmények átfogó, összegző, minősítő értékelése.

Belépéskor diagnosztikus mérés keretében történik a tanulók, képzésben résztvevők előzetes tudásának, készségeinek, képességeinek a feltérképezése. Ez szükséges a továbbhaladáshoz. Így a tanulási folyamat kezdetén diagnosztikus értékelésre kerül sor. Minthogy a mérések célja a szükséges beavatkozások megtétele, a diagnosztizáljuk, hogy a tanulók, képzésben résztvevők rendelkeznek-e alapvető ismeretekkel, melyek az esetleges kudarc okai, illetve melyek azok a képességek, gondolkodási műveletek, amelyek nem kellően fejlettek. Ezeket a hiányosságokat korrigálni, pótolni kell. A diagnosztikus értékelés során a tanulók teljesítményét nem minősítjük. 

Az előrehaladás nyomon követése céljából a mérést megismételjük a dobbantó program közben. Szöveges (szóbeli vagy írásbeli) visszajelzést adunk az értékelteknek, ez ösztönzést ad. A formatív (segítő, formáló, fejlesztő) értékelés a tanulás folyamatában, a tanulási hibák és nehézségek feltárására, segítésre irányul. Funkciója a tanulási folyamat segítése, információt ad a tanulás eredményességéről, résztudásra irányul. 

A tanulási folyamat befejezésekor ismételten elvégezzük a mérést. A szummatív (lezáró, minősítő) értékelésnél a tanuló teljesítményét viszonyítjuk a követelményekhez. A mérés közvetlen célja az, hogy meggyőződjünk arról, a tanulók elérték-e a kitűzött célokat, azaz a meghatározott és kívánt tanulási eredményeket. Célja, hogy átfogó képet kapjunk a tanuló tudásáról, hogy rendelkezik-e tanulási eredményekkel, a kívánatos szinthez képest hogyan teljesít. Az eredményes minősítő értékelés a továbblépés feltétele, amennyiben a tanuló vagy a képzésben résztvevő 40%-os szint alatt teljesít nem léphet tovább a műhelyiskolai képzésbe.